Ez nem mentesség! Ez gyűlölködés!

Miért kell nekem egy olyan face oldalról írnom amelyik gyerekellenes? Igen, nem mentes, hanem ellenes! Legalábbis szerintem.
Először is, én teljesen elfogadom azt, hogy valaki úgy dönt, nem vállal gyereket. Pont ezért is, nem szeretem az “életem értelme” kifejezést sem használni a gyerekre. Természetes számomra, ha valaki tudatosan nem vállal gyereket és sosem akarnám meggyőzni az ellenkezőjéről. Annál is inkább, mivel láttam már pár szülőt, aki khm… finoman szólva is érdekes, de nem azért, mert a gyereke rákvörös fejjel hisztizik a boltban. (hozzátenném, az ilyen hisztiket a szülőnél jobban senki nem gondolja kellemetlenebbnek). Nem gondolom, hogy a gyerekesek körül kell forogni a világnak, pláne nem, hogy az én gyerekeim körül kellene a világnak vagy rajtam kívűl bárki másnak forognia! Nekünk nyilván elsődlegesen helyen vannak, akinek meg nincs, annak nyilván más van kiemelt helyen az életében!
Ha nekem saját akaratomból vagy azért, mert úgy alalult volna, hogy nem lenne gyermekem valószínűleg vágynék olyan szórakozásra a facen is, ami garantáltan gyerekmentes. Nem jönnek fel cuki babás videók, nem kérdezi senki hol akciós a pampers stb. Sőt! Anyaként baromira jó lenne, ha olyan helyet kapnék virtuálisan, ami gyerekmentes, mert az KIKAPCS lenne így csupa nagybetűvel! Azonban a szóban forgó oldal a legkevésbé sem gyerekmentes, hanem gyerekellenes vagy kockáztassam meg a gyerekgyűlölöt?! Volt/van egy két vicces mém, mint az “ez a gyerek egy igazi kis angyal – Lucifer is az volt” sőt egy-egy anyuka ismim is jókat derült egyes posztjaikon. Azonban egyre inkább csak osztják az észt arról, hogy kellene vagy nem kellene gyereket nevelni, milyen sz@r a gyerekesek élete, háborognak a családi kedvezményeken, na, meg azon, hogy lépten-nyomon neveletlen, hisztis, ordító kölykökbe botlanak, nap mint nap, akiket ők biztos megnevelnének egy-két atyai pofonnal, ha épp nem az “agyonverés” kifejezést használják. A legkisebb gyerek, értsd: csecsemő is idegesítő, mert mi a francért sír és különben is hallgattassa már el a “kölykét” és akkor még finom voltam és nőies mert nem a lárva kifejezést használtam, pedig az az egyik kedvencük! Természetesen minden ésszerű magyarázat, például, hogy a hiszti természetes, az idegrendszeri fejlődés része, hülyeség. És különben is, miért nem lehet normálisan megmagyarázni egy kétévesnek valamit…
Drágáim! Az effajta gyűlölködés, mert ez már jóval túlmegy a mentességen, élet és emberiség ellenes! Azért utálni egy csecsemőt vagy egy kisgyereket, mert életkori sajátosságánál fogva olyan, amilyen elfogadhatatlan és beteges! Utálhatjátok a szülőt az adókedvezmény miatt, utálhatjátok, mert szerintetek szarul neveli vagy nem neveli, -mondjuk azért előtte jó lenne ha legalább egy kib@szott neveléssel kapcsolatos könyvet vennétek a kicsi kezetekbe-, de utálni egy ártatlan (igen röhöghettek, de egy gyerek ártatlan, legalábbis morálisan éretlen és mivel sok esetben nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól, azért még nem kis szörnyeteg) gyereket, pláne csecsemőt egyszerűen alantas! És nem árt belegondolni, hogy az utált gyermek felnő talán orvos vagy tűzoltó lesz és megmenti az életetek!
Utálni, azt aki egykoron voltatok és aki olyan lesz (reméljük nem teljesen ugyanolyan), mint ti, egyszerűen életellenes! Ugyanúgy, ahogy az időseket sem ildomos bántani, amiért gyönge, feledékeny, lassabb, rosszul hall vagy lát stb. Jóllehet az idősebb generáció, a nyugdíjasok már sokszor kikérik magunkak a velük szembeni gyűlölködő hangnemet. Ők meg tudják védeni magukat vagy épp a generációjuk tagjait. A gyerekek viszont nem.
Elemi szinten, zsigerből gyűlölködni nagy divat. Főleg a facebookon. Gratulálni tudok azoknak akik a frusztrációjukat és a gyűlöletüket gyerekeken töltik ki. Még ha csak gondolatban is, de azért sokakban ott lapul a pszichopata. Lárvának nevezni egy csecsemőt? Magát(vagy a szüleit, a barátai szüleit) minek fogja nevezni ha megöregszik és magatehetetlen lesz? Vén szarnak?

Lehet utálni bármit és bárkit gátlástalanul, mindenkinek szive joga, én például a karalábét utálom. De az, hogy napi szinten azon tobzódik valaki, hogy utálata tárgyáról olvasson, kommenteljen, hogy egyáltalán foglalkozzon azzal, amit utál, na, az elég beteges viselkedés! Kb. mintha mindennap karalábés kaját főznék és bizonygatnám, hogy ez szar és ehetetlen és hülye aki megeszi. Minden bizonnyal hamar úgy gondolná a környezetem, hogy ez hibbant.

Nem kell szeretni a gyereket, cukinak gondolni, hasraesni tőle stb. csak emberszámba venni, mert pont annyi joga van az élethez, mint másnak!
Vagy sértőnek, bántónak idegesítőnek találjátok, ha a gyerekemről beszélek? Érdekes én nem gondolom ezt, ha valaki a munkahelyi problémájáról, a beteg szüleiről vagy a cuki kutyájáról beszél.

És csak egyetlen kérdésem maradt, mint Colombonak. Vajon őket hogy nevelték fel, hogy ilyen egészségtelen lelkű, avagy lelkifogyatékos felnőttek lettek? Magamban csak mentegetem őket: sz@rul bántak velük gyerekkorukban, úgy ahogy nem érdemelték meg, ki voltak téve fizikai és lelki bántalmazásnak, sebzett a lelkük. Lehet nevetni, de egy ismerősöm azt mondta, ép lelkű kutya nem támad gyermekre. Akkor miért támad egy értelmes felnőtt? Mert sérült a lelke!?

Add a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *