Nem vagyok filmszakértő az írásom teljesen szubjektív. Hétvégén felkerekedett a kiscsalád és vállalkoztunk arra, hogy a 2 és 4 éves gyerekeinkkel beülünk a moziba, megnézni a nyáron beharangozott folytatását a Jégvarázsnak. (Bár ez már a negyedik rész lehetne, hiszen van 2 kiegészítő rövid sztori, a Party láz és az Olaf karácsonya) Megmondom őszintén kicsit tartottam tőle, mert a trailerek alapján, kissé durvának tartottam ilyen kicsi gyerekeknek. A lányom egész nyáron azt játszotta, hogy ő Elsa és belefut a tengerbe, ahogy azt az előzetesben látta. Ám kiderült ezekbe az előzetesekbe tényleg a leghúzósabb jeleneteket vágták össze. Film előtt beugrottunk a mozi melletti játékboltba, ahol a bolt egyik része csak Jégvarázsos játékokkal volt tele. Olcsótól a drágáig, szinte minden korosztálynak, mindenféle játék. Itt mondta az eladó hölgy, hogy ne izguljak, sokan mondták, hogy tök jó és nem félelmete a mozifilm. Aki egyébként nem látta az első részt, ami Andersen Hókirálynő meséjén alapszik, annak Olaf, a hóember az egyik jelenetben 1 percben előadja. Olaf a kisfiam kedvence volt, minden jelenetén nevetett, ahogy a többi gyerek is. Igaz így is bealudt a gyerek a mese felénél, de megállapítottuk, hogy egy hisztinél ez sokkal jobb alternatíva. Na, de egyebként a film engem elvarázsolt. Sokkal jobban tetszett, mint az első rész, bár lehet ennek az az egyik oka, hogy azt túl sokszor láttam, de igazából a lelkem mélyén mindig azt éreztem, kicsit bugyutácskára sikerült a lezárása a 2013-ban bemutatott résznek. A második részből azonban megkapjuk a válaszokat, kapunk egy sokkal jobb kerettörténetet és sokkal több izgalmat. A 10 percenként dalra fakadás engem egy picit idegesített, én még így elsőre nem találtam meg belőle a kedvencem. (A legyen hó című dalt már egy jó párszor énekeltem altatásnál…). A történet nekem pörgősebb, az eső részhez képest legalábbis, csak kapkodtam a feje, hogy megint mi történik már? Nem mondanám, hogy váratlan fordulatoktól hemzsegett, de végig fentartotta a figyelmem és nem volt olyan érzésem, hogy már az elején tudtam mi lesz a végkifejlet. Igazából alig várom, hogy újra megnézzem. Akkor már feltűnnek azok az összefüggések, amik eslőre nem, illtve keresi az ember a bakikat, vagy az olyan Disneys „poénokat” mint az első részben aranyhaj megjelenése Elsa koronázásán. Nem tudom lesz-e folytatás, de nehéz lesz überelni és nem lerontani a szintet. Csak 2D-re mentünk, mivel a kicsi miatt nem mertem bevállálni a szemüveges 3D-t. A nagy simán bírta volna, mert folyton napszemüvegben van. A jelentek alapján azonban úgy gondolom, hogy élmény lehet 3D-ben. A férjemnek is bejött a sztori, igaz ő is sokat edződött már az első résszel. Meg az az igazság hogy 4 éve, hogy utoljára moziban voltunk így lehet előjött a mindegy mi csak legyen már valami mozisélmény…
Add a Comment