Kikapcsolódásunk az Elevenparkban

Egy csodás augusztusi szombaton felkerekedtünk és elmentünk az Újbuda centerben lévő Elevenparkba. Kicsit bizonytalan voltam, hogy megfelelőek lesznek-e a játékok a majdnem 3 és 4,5 éveseinknek, de nem kellett csalódnom. A “baba sarkokat” mi már tulajdonképpen kinőttük, de egy-másfél éves togyogóknak tökéletes, a csúszdás kalandvárban pedig egyszerre szórakozhatnak nagyobb gyerkőcök a különböző csúszdákon, a “bobos” görgős csúszdán, és a kislabdás játszórészen. Van még dodgem szerű bumper kocsi, amiben szülőkkel együtt lehet csapatni, csak ne csapassátok annyira, mint én mert a szememmel állítottam meg a gyerek fejét… Ami még nagyon bejött (nekem mint gyereklelkű felnőttnek) az a monorail, a gyerkőccel együtt kellene tekerni, hogy a tűzoltóval, a rendőrautóval vagy  a taxival tudjatok menni egy kört a pályán közben pedig fentről “csodálhatjátok meg” az egész parkot.  Agyrkőcöknek talánna “vulkán” jött be a legjobban Van egy butterfly-nak nevezett, hullámvasút és hintázó hajó kombinációja zsetonos játék. Hát, erre nem túl megfontoltan felültünk. Fiúk és lányok, vagyis a kisfiúnk az apjával a lánykánk meg velem. Először azért imádkoztam, hogy a kicsi ne hányja le az apját. Szegény, azt se tudta, hol van. Nem lett baj, valószínűleg pszichoterápiára se kell majd járni, hogy feldolgozza. Aztán nagy vigyorral beültünk a lánnyal. Ez a vigyor kb. addig tartott míg elindultunk felfelé, majd vissza. Ekkora rettenetet még nem láttam a gyerek arcán. “Félek, félek, nem akarom!” – kiabálta kétségbeesetten. Elsőre az futott át a fejemen, hogy Úristen hol a vészfék vagy ilyesmi? Aztán mivel nem találtam, mást kellett kitalálni. “Nyugi, nyugiiiii csak hintázunk!” – mondtam – “Tudod hinta-palinta!” Majd a lengés ritmusára elkezdtem énekelni a hinta-palintát (Igen, az Elevenpark közepén, rohadt hangosan, hogy azt hallja a gyerek. Pozitívum, hogy utána nem dobtak ki). És a megrettent arcocska hirtelen mosolyogni, majd nevetni kezdett, aztán már tetszett is neki. Hú! Ez kemény volt. És rég éreztem magam ennyire a topon anyaként. Szó szerint és átvitt értelemben is. Persze szuperanyu biztos tudta volna, hogy ez egész egyszerűen nem való a gyerekének. Összességében pedig nagyon szuper minden játék és az élmények amit tudtunk adni a gyerekeknek. Nem utoljára voltunk, de a butterfly-ba egy pár évig még nem ülünk be, úgy érzem. 

Add a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *